Evési problémák, avagy amikor a gyermek nem akar enni
Hogyan alakítsunk ki helyes étkezési szokásokat
Túl nagy vagy túl kicsi adagok – A nagy adag elriaszthatja a kisgyermeket, és fokozhatja az étellel szembeni ellenérzését. Ne erőltessük az evést, mert a nyomás csak nagyobb ellenállást válthat ki, akár hányingerhez is vezethet.
Rendszeres napi étkezések – A gyermek igényli a rendszert és a napirendet, ezért fontos, hogy a reggeli-ebéd-vacsora (esetleg tízórai és uzsonna is) mindig meghatározott időben legyen, amit a család következetesen betart.
Étkezési rituálék – Ideális esetben a család együtt étkezik. A gyerekek segíthetnek az étel elkészítésében, az asztal megterítésében…
Változatos és kiegyensúlyozott étrend – A gyermek étrendjében nem lehet túl sok édesség. A szemünkkel is eszünk – rendezzük az ételt a tányéron vonzó módon.
Jutalmazás az evésért – Ha megjutalmazzuk a gyermeket azért, mert megevett valamit, azzal hibát követünk el. Az étel nem jutalom vagy szórakozás. Egy kisgyermek gyorsan rájön, hogy ha valami körül sok a felhajtás, azt fel lehet használni saját célokra.
Játékok és bekapcsolt tévé nem valók az asztalhoz
Az étvágytalanság valódi probléma is lehet
Ha a gyermek hosszabb ideje visszautasítja az ételt, az számos betegség tünete lehet. Az evés megtagadása sajnos súlyosabb betegségekre is utalhat (például daganatos betegségek, emésztőrendszeri problémák…). Ilyenkor feltétlenül orvosi tanácsra van szükség.
Az étvágytalanság oka lehet valamilyen fertőzés vagy betegség is (még egy egyszerű nátha vagy enyhe vírusfertőzés is okozhat étvágytalanságot). A leggyakoribb gyermekkori betegségek közé tartozik az ötödik betegség, a kéz-láb-száj betegség vagy például a szájpenész.
Ugyanakkor a gyermekeknél az étvágytalanság leggyakoribb oka a pszichés eredetű: például egy családi tragédia (haláleset, válás…), vagy a szeretet és törődés hiánya.
